Egyelőre 16 helyen vezettek be települési adót, amely zömében – 13 esetben – termőföldadót jelentett - olvasható a Metropol cikkében. A kormány döntése értelmében az önkormányzatok januártól új adókat vethetnek ki, mellyel központi segítség helyett saját maguk pótolhatnák a büdzsében lévő hiányt.

Az adó alanya csak természetes személy lehet, és nem állapítható meg olyan adótárgyra, amelyre törvényben meghatározott közteher vonatkozik. Ezt leszámítva csak a képviselő-testület fantáziája szabhat határt, milyen kreatív elvonást vezet be a településen.

A legtöbb település földadó beszedését rendelte el, amelynek nemcsak a mértéke, hanem a számítási módja is helyhatóságonként változik. Van, ahol a föld minőségét jelző aranykorona alapján kell fizetni aranykoronánként évi 200–400 forintot.

Máshol terület – hektár vagy négyzetméter – alapján számolnak: Kisvásárhelyen és Somogytúron például hektáronként 5000 forint a teher, de Csopakon 100 ezer, Balatonfüreden pedig ötmillió forint a földadó mértéke hektáronként, ha a négyzetméterenként meghatározott adót felszorozzuk. Balmazújvárosban – ahol aranykoronánként 300 forint az adó – január végén félpályás útlezárással tiltakoztak a gazdák az új közteher ellen, amely szerintük hektáronként tízezer forint többletterhet jelent, és a földből származó jövedelem 15-20 százalékát is elviszi. A demonstráció ellenére az önkormányzat kitartott a települési adó mellett.

A Csongrád megyei Zsombón a magas építmények után kell fizetni. Az adó mértéke tíz méterenként nő, a 20 és 30 méter közötti építmények után évi 1,25 millió, a 80 méter fölöttiek esetében pedig 2,75 millió forint az elvonás évente.

– A templomtorony után nem kell fizetni – mondta Gyuris Zsolt zsombói polgármester, mivel az állami, önkormányzati és egyházi építmények mentességet élveznek. Három hírközlési torony és egy víztorony viszont az adó hatálya alá tartozik, így ezek után hatmillió forintos bevételre számíthat a 417 milliós költségvetésből gazdálkodó település.

Mintegy kétmillió forintos bevételt várnak a Pest megyei Apajon bevezetett új adótól, ami a település 47 milliós költségvetéséhez viszonyítva nem elhanyagolható összeg. A községben azokat a – rendszámtáblával ellátott, jellemzően mezőgazdasági – járműveket adóztatják meg, amelyek nem tartoznak a gépjárműadóról szóló törvény hatálya alá.

– Ezek a járművek is megterhelik az úthálózatot, fölhordják a sarat, amelyet le kell takarítanunk, de nem fizetnek utánuk adót – indokolta Novák Pál polgármester a közterhet. Hozzátette: náluk az iparűzési adóból csekély bevétel folyik be, ezért igyekeztek olyan adót kitalálni, amely nem a lakosságot sújtja. Az adó mértéke évi 200 forint kilowattonként. Egy átlagosnak számító, 62 kilowatt teljesítményű traktor után évi 12 ezer 400 forintot kell fizetni, míg egy átlagos, 160 kilowattos kombájn esetében 32 ezer forint a teher.

Zalaapátiban azoknak kell fizetniük, akik lakóövezetben három vagy annál több kutyát tartanak. Három-négy eb esetén állatonként csupán ezer forint az adó évente, ám ha több mint tíz négylábút tartanak egy háznál, akkor kutyánként százezer forintot kell fizetni. Vince Tibor polgármester szerint nem a bevétel, hanem a rend miatt vezették be az adót. Szerinte mindenkinek joga van a nyugalomhoz, ám ha valaki menhelyszerűen 30-40 kutyát tart, akkor a lakókat zavarja az állandó ugatás.

Bár az első fél év türelmi időszaknak számít, a kormányhivatal az adó felülvizsgálatára szólította fel az önkormányzatot, mivel a helyi ebadó nagyon hasonlít az ebrendészeti hozzájáruláshoz, amely alapesetben évi hatezer forint kutyánként. A polgármester szerint nem ugyanaz a kettő, de ha kell, módosítanak a rendeleten.