A Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár galériája zsúfolásig megtelt, egy tűt sem lehetett volna leejteni, még a csilláron is lógtak: ezen három közhely egymásra halmozva képes érzékeltetni azt az érdeklődést, amely Harangozó Miklós Mária tenyerén (Történetek Kis-Czell életéből) c. könyvének bemutatóját övezte. A kiemelt figyelem egyaránt szólt a témának, s a verses köteteivel már elismerést szerzett celldömölki szerzőnek.

Közel százéves csendet tört meg a könyv – fogalmazott bevezetőjében Németh Tibor könyvtárvezető – utalva Porkoláb István 1927-ben kiadott helytörténeti munkájára, majd Pipics Csaba, „A celli kékszellem alapítvány” alapítója a könyv kiadójaként egy missziós folyamatba helyezte az alkotást. A megjelenéssel egyidejűleg ugyanis helytörténeti vetélkedőt hirdettek a város iskolásai számára, akik közül a legjobb eredményt elérők máriacelli kiránduláson vehetnek majd részt. A kezdeményezés célja, hogy minden celli gyermek és fiatal ismerje meg szűkebb hazája történetét.

A történetfüzérben kétszáz esztendő hús-vér alakjainak, épületeinek, örömeinek, kételyeinek, legendáinak és hamvába holt ideáinak képei peregnek le előttünk Koptik Odó atya megérkezésétől (1739) a nagytemplom harangjainak beszolgáltatásáig (1916). E varázslatos mozi főszereplője, múzsája, forgatókönyvírója és producere Boldogasszony Anyánk, Mária.

Kiscellben minden Vele kezdődik és általa nyer jelentőséget: „E vidék egy asszony királysága… „ – olvassuk a Prológusban. A könyv komoly mondandójához a szerző szentet és profánt bravúrosan elegyítő stílusa és sziporkázó humora segít közelíteni. Hisz nemcsak a kegyhely és a város tényeken alapuló történetéről olvashatunk, de egyebek mellett a szesztilalom okozta egekig érő kétségbeesésről, Rómer Flóris eredménytelen fogyókúrájáról, Ferenc József császár titokzatos éjszakai kalandozásáról, Eötvös Loránd és a czelli árubőség kapcsolatáról is.

Az estet Pesti Arnoldnak, a celldömölki Soltis Lajos Színház művészének felolvasása tette még színesebbé.

A celli könyvünnep végén ennek a jókedvre hangolt közönségnek dedikálta könyveit a szerző – egy teljes órán keresztül.

„Kiscell egéről küldik az áldást,

s bár ma a talpunk sárba tapad,

Mária őrzi az ős-csodavárást.

Nem kell, hogy elhidd. Csak ne tagadd.”

(Harangozó Miklós: Kiscell egén)