Városlista
2024. április 27, szombat - Zita

Hírek

2014. Augusztus 15. 05:00, péntek | Belföld
Forrás: OrientPress Hírügynökség

Felemásan sült el a jegybank csodafegyvere

Felemásan sült el a jegybank csodafegyvere

Sokat várt a kéthetes kötvények betétté alakításától a Magyar Nemzeti Bank, az akció azonban nem lett egyértelmű siker.

A számok alapján ugyanis a vártnál kevesebb pénz áramlott ki az eszközből és annak nagyobb része sem a kötvénypiacon jelent meg - írja a Napi Gazdaság.

Az MNB április 24-én jelentette be, hogy augusztustól az addigi kéthetes kötvény betétté alakul és a nem rezidens szereplőket kizárják a piacról. A jegybank célja az volt, hogy csökkentse Magyarország sérülékenységét, ugyanis a több mint 5000 milliárd forintos állomány jelentős kockázati tényezőt jelentett, hiszen a külföldi szereplők bármikor dönthettek úgy, hogy kivonják a pénzüket az eszközből. Emellett szerették volna elérni, hogy a felszabaduló pénz állampapírokba menjen és ezzel a magyar adósságot finanszírozza. A bejelentés után Nagy Márton, az MNB igazgatója úgy nyilatkozott, hogy 600–800 milliárd forintnyi összeg mehet ki a kéthetes kötvényekből, és ennek egy része jelenhet meg állampapírban. Elemzők már akkor kétkedve fogadták a becslést, szerintük ugyanis ha a külföldiek kiszorulnak a piacról, az nem jelenti automatikusan azt, hogy kötvényt vesznek. Emellett nem biztos, hogy csak a külföldiek szorultak ki a piacról, hiszen az MNB likvid eszközét a hazai alapkezelők is előszeretettel használták.

Szerdán járt le az utolsó olyan kéthetes betétsorozat, amelyből még vehettek a külföldiek is július 30-án, ezért most érdemes megvonni az intézkedés mérlegét. Az utolsó lejáratkor látszott némi csökkenés, 138,3 milliárd forinttal kevesebbet helyeztek el az új sorozatban, mint amennyi a lejárat volt. Az intézkedés teljes szaldója azonban nem ilyen pozitív. A jegybank bejelentése előtt április 23-án 5315,1 milliárd forint volt az MNB kéthetes eszközében, ez mostanra 4977,1 milliárd forintra csökkent. Vagyis összesen 338 milliárd forinttal esett vissza az állomány az előzetesen várt 600–800 milliárddal szemben. Ha régebbre megyünk vissza, február–márciusban 5500-5600 milliárd forint is volt a kéthetes kötvényben, ha viszont már akkor elkezdtek kivonulni a külföldiek, akkor megsejthettek valamit a közelgő áprilisi bejelentésről vagy kiszivárogtak a jegybank tervei.

A kéthetes kötvényből felszabaduló összeg nagy része nem jelent meg az állampapírpiacon, vagyis az a cél sem teljesült, hogy a lekötések a jövőben az államot finanszírozzák. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint április 24-én 4798,2 milliárd forint volt a külföldi befektetők forintkötvény-állománya, ez a legutóbbi adatok szerint augusztus 8-ig 4905 milliárd forintra emelkedett. Vagyis csak bő százmilliárd forinttal nőtt a külföldiek kezében lévő kötvények összege.

Pedig az ÁKK még egy speciális kötvénnyel is készült arra az esetre, ha tömegesen jelentkezne igény a kéthetes eszközből kivonuló befektetők részéről. A hároméves, változó kamatozású kötvény kamata a bankközi jegyzéshez (BUBOR) kötött, mivel az adósságkezelő szerint ezzel lehetett a legjobban megszólítani az érintett intézményi befektetői kört. Az áprilisban indult állampapírból eddig nyolc aukciót tartott az adósságkezelő, melyeken eleinte intenzív volt az érdeklődés, aztán szép lassan csillapodott a láz. Eddig összesen 222,5 milliárd forint értékben adtak el a papírból, azonban korántsem biztos, hogy ezt mind külföldiek vették meg és az összes pénzt kéthetes kötvényből vitték át. Az utóbbi hetek folyamatai egyébként arra utalnak, hogy a jegybanki kötvényből nem elsősorban az ÁKK új eszközébe, hanem a rövid kincstárjegyekbe áramlott át a pénz, ennek köszönhetően a keddi aukción már 1,5 százalék alatti hozammal sikerült eladni a kincstárjegyeket. A 2,1 százalékos alapkamat mellett ez nem tartható fenn sokáig, főleg úgy, hogy az MNB már bejelentette a lazítási ciklus végét. Vagyis a jövőben valószínűleg emelkedni kezd majd a rövid hozam, és visszakorrigál 2 százalék környékére, azt követően, hogy a jegybanki eszközből érkező extra kereslet lecseng.

A kéthetes eszköz átalakítása az MNB mérlegszerkezeti döntésének egyik eleme volt, ettől önmagában nem változik a forintlikviditás, csak akkor, ha a jegybank párhuzamosan a devizatartalékot is csökkenti – mondta a Napi Gazdaságnak Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. Vagyis a szakember szerint a mostani lépéstől önmagában nem csökken a rendszerben lévő likviditástöbblet, ami a kéthetes kötvényekben csapódott le, ugyanakkor korábban voltak már arra utaló nyilatkozatok, hogy az MNB szeretné csökkenteni a devizatartalékot is. Ezt vagy úgy tehetik meg, hogy lejáró devizaadósságot forintforrásból törleszt Magyarország, amit a jegybanki tartalék terhére váltanak devizára, vagy a devizahitek átváltásakor biztosíthat devizát az MNB a kereskedelmi bankoknak.

Forián-Szabó Gergely szerint öt-hat milliárd euróval nyugodtan csökkenthető lenne a jelenleg 35,2 milliárd eurós devizatartalék. A rövid lejáratú devizaadósság csökkenése esetén ennél nagyobb mértékű tartalékleépítés is szóba jöhetne, de ez már azzal a kockázattal járna, hogy az MNB „túlzottan felhívná magára a figyelmet' a piacon. Az év elején az ÁKK még azzal számolt, hogy a devizalejáratokat devizából fedezik, a módosított tervben viszont már felvetették annak lehetőségét, hogy átmenetileg forintforrásból történjen a törlesztés. Könnyen lehet, hogy hosszabb távon is ez lesz az irány, így jelentősen javulhatna az adósság devizaszerkezete is, a forintkibocsátásokból befolyó pénzt pedig fokozatosan át lehetne váltani a jegybanki tartalék terhére. Minderre addig van lehetőség, amíg a piacon jelentős kereslet mutatkozik a forintkötvények iránt – véli a Pioneer szakembere.

Ezek érdekelhetnek még

2024. Április 27. 06:00, szombat | Belföld

Mentőautó ütközött Budapesten, többen megsérültek

Mentőautó ütközött össze egy személyautóval Budapesten a Nagykörúton, a Király utcánál péntek este, a karambolban többen megsérültek.

2024. Április 27. 06:00, szombat | Belföld

Működő gyermekvédelem létrehozását követelte demonstráción Magyar Péter

Működő, a gyermekeket valóban védő gyermekvédelmi rendszer kialakítását követelte Magyar Péter, a volt igazságügyi miniszter volt férje a Belügyminisztérium épülete előtt megtartott demonstráción, pénteken Budapesten.

2024. Április 27. 06:00, szombat | Belföld

Ásványolaj szövetség: a középmezőnyben vannak a magyarországi üzemanyagárak a környező országok között

Európai uniós összehasonlításban a magyarországi benzinárak a 18., a dízelárak a 12. helyen állnak, a környező hat országgal összehasonlítva pedig továbbra is a középmezőnyben van Magyarország

2024. Április 27. 06:00, szombat | Belföld

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: azért erősítjük a honvédséget, mert békét akarunk

Azért erősítjük a honvédséget, mert békét akarunk, van mit megvédenünk: van családunk, hazánk, otthonunk, nemzetünk