Október elején fejeződtek be a Mátyás-templom felújítási munkálatai. Mátéfy Balázs, a Mátyás-templom Egyházművészeti Gyűjteményének igazgatója, aki egyben a templom felújításának a koordinátora is volt, elmondta: a templomot évszázadok során rengeteg tragédia érte, jelképi értékét viszont adja, hogy mindig akadt ember, akik nem hagyta pusztulni az épületet, mindig volt, aki újjáépítse. Számtalan alkalommal kellett mindent elölről kezdeni - de ma is teljes pompájában állhat előttünk.

A templom története

Az egyház hagyománya szerint 1015-ben Szent István alapított itt először templomot, amelynek semmiféle nyoma nem maradt. Így a Mátyás-templom biztos előzményének IV. Béla által alapított templom tekinthető, ő alapított a tatárjárás után Budán várat és várost, benne a Nagyboldogasszony-templomot, amit 1250 és 1270 között építettek fel. Ahogy Buda jelentősége nőtt az ország életében, úgy a Nagyboldogasszony-templom szerepe is fokozatosan erősödött. Átadása után nemzeti zsinatot tartottak itt, 1309-ben egy újabb nemzeti zsinaton Károly Róbert koronázása szintén itt történt. A templomot 1370-ben Nagy Lajos király egy, akkor modernnek számító, német mintájú csarnoktemplommá építtette át azt a formát kialakítva, ahogyan ma is látható. A mostani rekonstrukciók során beigazolódott, hogy a ma is meglévő boltozatok IV. Béla és Nagy Lajos korában épültek. Később Zsigmond király is továbbépítette, gazdagította a templomot, majd Mátyás király építette fel az 1385-ben leomlott harangtornyot. A tornyon elhelyezett Mátyás-címer szerint 1470-ben készült el. Sajnos a harangtorony a sorozatos tűzvészek nyomán olyan állapotba jutott, hogy a XIX. század végére a korábbi pontos másolataként újra kellett építeni.

A templom fénykorát Mátyás-korában élte - később, 1541-ben Buda török uralom alá került, ekkor a Nagyboldogasszony-templom mecset lett 145 éven át, s teljes középkori berendezése elpusztult. 1686 után újra keresztény használatba került az épület. Az odakerülő jezsuita atyák rendházat is alapítottak 50 szerzetessel, és akkor épült fel a most is látható Szentháromság-szobor. Ekkor virágzott fel a Magyarok Nagyasszonyának és a magyar Szent királyok kultusza, amivel a jezsuita atyák megteremtették a katolikus magyarság számára az önállóság szellemi alapját, s nem mellesleg teljesen elbarokkosították a Mátyás-templomot.

1867-ben a kiegyezés csúcspontjaként itt koronázták meg Ferenc Józsefet magyar királlyá. 1872-ben Trefort Ágoston miniszter kezdeményezésére az uralkodó elrendelte, hogy a koronázó templomnak állítsák vissza eredeti gótikus fényét. Sulek Frigyes építésztanár kapott erre megbízást, amit 1896-ban fejeztek be és alakult ki a templom mai arculata. Nehéz időszak volt a második világháború, súlyosan sérült a templom, amiért a kommunisták le akarták bontani. Erre végül nem került sor, hanem 1950-1970 között állami költségen felújították. Ennek néhány hibáját és az utóbbi negyven év alatt keletkezett károkat kellett most kijavítani – tudtuk meg Mátéfy Balázs részletes történelmi összefoglalójából.

Újra régi fényében tündököl

A most zárult beruházás abban egyedülálló, hogy nem a hibák kijavítására irányult, ahogy a korábbiak, hanem az épület egészére vonatkozó restaurátori munka és műemlék-felújítás volt. Mivel az épület kulturális, hitéleti és turisztikai célokat egyaránt ellát, ennek jegyében egy komplett gépészeti felújításra is szükség volt. Térszín alatti bővítés is történt a Hilton szálló felőli oldalon, e munkák alatt kiderült, hogy a Mátyás-templomot egy szinte érintetlen középkori temető veszi körül.

A Mátyás-templom plébániatemplom, rangját nem az egyházi közigazgatásban elfoglalt helye adja, hanem a történelme és az a jelképi értéke, amit a magyarság számára jelent. Ugyanakkor ez a legtöbbször újjáépült magyar templom, melyet minden évszázad valami módon rombolt, de épített is.

A templom hivatalos neve a Budavári Nagyboldogasszony-templom, a Mátyás-templom elnevezés Sulek Frigyes-féle restauráció idején ragadt rá, s valószínűleg a rövidsége és Mátyás király népszerűsége miatt terjedt el a köznyelvben. A harmadik elnevezés a Budavári Koronázó Főtemplom, ami az itt történt két koronázásra utal. Jelentőségét jelzi, hogy ide került a Szent Korona pápa által megáldott másolata is. 2000-ben gyalogosan hoztak Rómától Esztergomig, majd Esztergomból Budapestre lehajózva megkoronázták vele Szűz Mária főoltáron álló szobrát – tudtuk meg Mátéfy Balázstól.

A mostani felújítás további újdonságokat is hozott a templom életében, új oltárt szenteltek. Az új szembemiséző oltárba Szent István király, Szent Imre herceg, Boldog Gizella királyné, Szent Gellért püspök és Szent Adalbert püspök ereklyéi kerültek. Szintén fontos, hogy a megmaradt két történelmi harang mellé négy új harang érkezett, melyek új technológiával rekonstruálják az elpusztultakat.

A történelmi és építészeti különlegességeken túl a Mátyás-templom Budapest legkisebb plébániája, a várban lakókat kovácsolja össze egy meghitt és élénk közösséget alkotva.