A Soltis Lajos Színház nemcsak stúdiót működtet, hanem névadója kezdeményezése nyomán máig fönntartja a szakmai táborozás hagyományát. A tábornak ezúttal Mesteriben és Celldömölkön most is vannak kívülről érkezett résztvevői, de zömmel a társulati tagoknak, a stúdiósoknak jó alkalom ez a hét a fejlődésre. A társulat vezetője, Nagy Gábor az idén is a legjobb szakemberek közül válogatott, ügyelve arra, hogy a meghívott tanárok által újabb színházi szemléletmódokkal is találkozhassanak a fiatalok. Itt van Komáromi Sándor, a pápai Teleszterion vezetője, tanít Pap Gábor, a budapesti Trainingspot Társulat alapítója; és a folytonosság jegyében itt van Solténszky Tibor rendező, dramaturg.

A fekete doboz üres terében a Soltis színház stúdiósai mozognak. Az improvizációt a zene határozza meg (előbb rock szól, aztán valami latinos, aztán valami éteri stb.), közben mondatfoszlányok röppennek el és kapaszkodnak meg a sűrű levegőben: Mi leszünk a világ urai, megmentünk mindent. (...) Hirtelen köddé váltak. (...) Simogatnak bennünket. Pofonokat kapunk. De kit érdekel. Szép az élet, nem? (...)

De, az. Tényleg. A csoporttal Komáromi Sándor (egyébként a Teleszterion Színházi Műhely vezetője) dolgozik. Amikor leállítja a csoportos gyakorlatot, arról beszél, hogy (lám!) a zenét izgalmas úgy használni, ahogy a filmkészítők élnek vele: a zene meghatároz egy állapotot, egy intenzitást, így működik a tánc.

Vigyázat: ha nincs meg a testállapot, a belső intenzitás se jöhet létre. A munka aztán egyéni improvizációkkal folytatódik: mindenki kap kb. másfél percnyi zenét tegyen vele, amit akar. Illetve azt tegye, amit a zene akar: Kövesd a zenét! Most olyanok vagyunk, amilyennek a zene akar minket, mondja Komáromi Sándor, és máris indítja a magnót. Van, aki azonnal rááll a zenére és van, akinek el-elkalandozik a belső intenzitása: ilyenkor a színész mögül előtűnik a civil, aki éppen a hasonló technikák által válik képessé átlépni, kitágítani a saját személyisége határait.

Komáromi Sándor olyan gyakorlatokat hozott, amelyek a pszichologizáló színházi hagyománytól eltérően nem belülről, hanem kívülről kezdik az építkezést: a test, a fizikalitás ha tetszik, a forma felől közelítik meg a színházat, ezen az úton jutnak el az érzelmekhez. A célja pedig: egy-két ilyen technikát átadni, itt hagyni a Soltis színházban. A munkát látva erre minden esély megvan.

A másik csoport Pap Gáborral (Trainingspot) dolgozik: valami könnyű és zenés készül, a mai tizenévesek életére reflektáló, ironikus hangszerelésben. Solténszky Tibor vásári komédiázik a gyerekekkel saját franciás-verekedős darabját vette elő, közben Pilnay Ildikó egy zugban énekórát tart: nagyüzem a táborban.

A nyári szakmai táborozás hagyományát Soltis Lajos vezette be a 90-es évek végén. A társulat vezetője, Nagy Gábor azóta se enged: se a hagyományból, se a színvonalból. Itt az eredmény.