A testület indoklása szerint a díjat a 67 éves szerzőnek "polifonikus írásaiért ítélték oda, amelyek a szenvedésnek és a bátorságnak állítanak emléket korunkban".
Szvetlana Alkeszijevics Ukrajnában született 1948. május 31-én ukrán anyától és fehérorosz apától. A Szovjetuniót "alulnézetből", a hétköznapi ember szemszögéből bemutató regényeivel vált ismertté. Az 1979-1989-es afganisztáni háborút feldolgozó - magyarul Fiúk cinkkoporsóban címmel megjelent - kötetéhez például több mint ötszáz mélyinterjút készített háborús veteránokkal és az elesett katonák hozzátartozóival. Interjúk alapján készült magyarul szintén megjelent kötete, A háború nem asszonyi dolog is, amelyet azokról a nőkről írt, akik a Vörös Hadseregben harcoltak.
Alekszijevics újságíróként és tanítóként dolgozott Minszkben. A háború nem asszonyi dolog volt az első könyve. A regény 1983-ban készült el, de csak 1985-ben, a Gorbacsov-féle peresztrojka kezdetén jelenhetett meg. A kötet miatt, amely kétmillió példányban kelt el, időközben a perbe fogták az 1941-1945-ös háború emlékének megsértése vádjával és elbocsátották állásából.
A rendszerváltás után a fehéroroszországi diktatúra kialakulásával ismét ellenzékivé vált, tíz évig nem is lakhatott hazájában, könyveit betiltották. 2011-ben visszaköltözhetett Minszkbe, de munkái továbbra is indexen maradtak, és csak Oroszországból behozott csempészáruként voltak hozzáférhetők.
Szvetlana Alekszijevicsről úgy tartják, hogy nagyszerűen és alázattal írja le az oroszok, fehéroroszok és ukránok életkörülményeit és szenvedéseit. Ez jellemzi a szovjet birodalom bukása után készült munkáit is, amelyek a szabadság és a jólét iránti beteljesületlen vágyakozás tragikus krónikái. Magyarul novemberben jelenik meg új könyve Elhordott múltjaink címmel az Európa Könyvkiadó gondozásában.
A kommunizmus világának régészeként emlegetett szerző szerint a rendszerváltás óta eltelt évek mérlege néhány győztes és rengeteg vesztes. A 67 éves író egy alkalommal úgy fogalmazott: "Azt hittük, hogy a Szovjetunió bukása örökre eltemeti a kommunizmust, de kiderült, hogy ez a betegség krónikus".
Szvetlana Alekszijevics 1998-ban megkapta a Lipcsei Könyvvásár díját, egy évre rá a Herder-díjat, 2013-ban pedig a német könyvkiadók és könyvkereskedők egyesülésének Békedíját. Könyvei 19 országban jelentek meg, három színdarab és 21 dokumentumfilm forgatókönyve is fűződik a nevéhez.
A Nobel-díjat az alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én rendezett ceremónián veheti át. Az elismerés mellé 8 millió svéd korona (266,3 millió forint) is jár.