A múlt heti piaci jókedv kockázatkerülésbe csapott át. Ezt pedig általánosan megérzi a devizapiac, így a forint is. A nemzetközi borús hangulat nyomja rá a bélyegét a magyar fizetőeszköz kereskedésére. A ború oka, hogy sajtóértesülés szerint az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a QE3 mennyiségi lazítás leállításán dolgozik - mondta Soós Róbert, az XTB brókercég vezető elemzője a Gazdasági Rádiónak.

Az állítólagos befékezést az XTB szakértője nem tartja valós fenyegetésnek. Szerinte sokkal inkább elképzelhető, hogy a híreszteléssel a Fed némi higgadtságot akart vinni a túlpörgött kereskedésbe. Mindenesetre a befektetők most a menedékdevizákat keresik, így a dollár erősödik, és a kockázatosabb devizák gyengülnek.

Múlt szerdán még jóval optimistább volt a devizapiac: a forint két hónapos csúcsára erősödött, és az euróval szembeni jegyzések 291 forint 70 filléren is jártak, ezt követően a hét további részét a 292-293 szintek körül töltötte a hazai deviza. „Még pénteken is 'nyugodt' maradt az árfolyam, amikor Varga Mihály bejelentette az újabb csomagot. Ezt a piaci befektetők láthatóan pozitívan fogadták. A bejelentés szerint nem várható a tranzakciós adó azonnali megemelése, a kormány inkább a kiadásokon spórol. Az újabb kiigazító lépések célja, hogy május 29-én az uniós pénzügyminiszterek kedvező döntést hozzanak, és javasolják Magyarország esetében is a túlzott-deficiteljárás megszüntetését' – összegezte Soós Róbert.

A Varga-csomagot megelőzően, még május elején az Európai Bizottság azt közölte, hogy idén 3, jövőre pedig 3,3 százalékos GDP-arányos magyar államháztartási hiányt jósol. Olli Rehn gazdasági és pénzügyekért felelős alelnök akkor úgy fogalmazott, hogy további intézkedések kellenek a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséhez. Ezzel együtt a bizottság a szégyenpadról lekerülők listáján – a további lépések függvényében – az esélyesek között Magyarországot is megemlítette. A túlzottdeficit-eljárással a 27 uniós tag közül egyébként 20 ország küzd.

A vezető elemző szerint a forint értékelésénél fontos a régiós kitekintés is. Például a lengyel ipari termelésnél és a gazdasági növekedésnél is a lassulás jelei mutatkoznak. Már olyan várakozások is vannak, amelyek szerint a lengyel jegybank tovább vág az alapkamaton, és a mostani 3 százalékos ráta akár 1,5 százalékig süllyedhet. Ez pedig a forint malmára hajthatja a vizet.

Meddig süllyedhet a magyar alapkamat?

A londoni elemzők közül a UBS szakértői 4,25 százalék helyett most már arra számítanak, hogy a monetáris tanács fokozatosan 3,75 százalékig viszi le az irányadó rátát. A Barclays szerint a lazítás alja 3,5 százalék lehet.

Soós Róbert kiemelte: a magyar alapkamatnál azt kell szem előtt tartani, hogy megmaradjon a legalább 2 százalékos – infláció feletti – reálkamat. Mert legalább ez kell ahhoz, hogy a befektetők vállalják az országkockázatot, és longpozíciókat nyissanak (vagyis a magyar fizetőeszköz erősödésére kössenek ügyleteket). „A kamatelőnyünk kezd visszatérni, ha azt nézzük, hogy múlt héten meglepetésszerűen az ausztrálok és a dél-koreaiak is kamatot vágtak' – tette hozzá a vezető elemző.

Mi rángathatja meg a forintot a héten?

A KSH ma publikálja az áprilisi inflációs számokat, szerdán pedig az első negyedéves előzetes magyar GDP-adat lát napvilágot. Szerdán Európa-szerte GDP-dömping lesz. Közzéteszik az eurózóna számai mellett a német, a francia, a cseh, a román és a szlovák gazdasági diagnózisokat is. Az eurózónában az elemzők a negyedik negyedéve tartó zsugorodás folytatására számítanak, és negyedéves szinten 0,1 százalékos szűkülést jeleznek előre. Az érintett tagállamok épp ezért továbbra is a gazdaságélénkítésre gyúrnak. Az XTB kereskedési szakértője szerint ez magyarázhatja, hogy az utóbbi időben az európai politikusok valamelyest elnézőbben nyilatkoznak az egyes államok (például Olaszország, Spanyolország) túlköltekezésével kapcsolatban. Mindez pedig a túlzott deficit körüli huzavona esetében kedvezhet Magyarországnak is.