Megjelent a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely területi fejlettség alapján sorolja be a járásokat.

A nyugat-dunántúli régióban négy kedvezményezett járás van: a celldömölki, a téti, a lenti és a zalaszentgróti. Egy járást, a letenyeit sorolták a fejlesztendők közé, míg a vasvári járás a komplex programmal fejlesztendő járások közé került. A komplex mutató alapján a körmendi és a sárvári járás éppen csak kimaradt a kedvezményezetti körből. A megyében még kimaradtak a kedvezményezetti körből azok a járások, ahol a legmagasabb komplex mutató, úgy mint a szombathelyi járás, őket követi Kőszeg és Szentgotthárd.

Így sorolják be az országot:

A január elsején életbe lépő kormányrendelet több besorolást is meghatároz, így a jövőben lesznek úgynevezett kedvezményezett járások, amelybe azok a járások fognak tartozni, amelyek komplex mutatója kisebb, mint az összes járás komplex mutatójának átlaga. Ezen a kategórián belül lesznek a fejlesztendő járások, amelyek azok a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező járások, amelyekben az ország lakónépességének 15 százaléka él.

A komplex programmal fejlesztendő járások pedig a kedvezményezett járásokon belül azok a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező területek lesznek, amelyekben az ország lakónépességének 10 százaléka él. A szabályozás szerint azokban a régiókban, ahol a kedvezményezett járások lakónépessége nem éri el a régió lakónépességének 30 százalékát, a régión belüli kohézió erősítése érdekében a regionális területfejlesztési konzultációs fórumok regionális szempontból kedvezményezett járásokat jelölhetnek ki. Ezek a kedvezményezett járásokkal azonos elbírálásban részesülnek, ám fontos kitétel, hogy a régió területén lévő kedvezményezett és a regionális szempontból kedvezményezett járások együttes lakónépessége nem haladhatja meg a régió lakónépességének 30 százalékát.

Lesz még egy úgynevezett súlyos természeti vagy civilizációs katasztrófával sújtott térség is: ez a fejlesztendő járásokkal egyenlő elbánásban részesülő térség, amelyben a károk felszámolása, a helyi társadalmi-gazdasági élet normál működésének beindítása tartós, több éves fejlesztést igényel, ahol a térség fejlődési lehetőségeit a katasztrófa több évre súlyosan korlátozza.